A felújítások világa tele van jó szándékokkal és rosszul elsült félreértésekkel. Sokan még mindig szóban egyeztetnek a mesterekkel, „kézfogásra” alapoznak, vagy bíznak abban, hogy mindenki emlékszik majd minden részletre. A valóság azonban az, hogy egy lakásfelújítás során annyi döntés, változás, csúszás és finomítás történik, hogy ha nincs minden lényeges elem írásban rögzítve, könnyen elcsúszhat a kapcsolat. A szerződés nem bizalmatlanság – épp ellenkezőleg: a tiszta együttműködés záloga.
Az alap: pontosan ki kivel szerződik. Nem elég annyi, hogy „Péter, a burkoló”. A szerződésben szerepeljen a kivitelező teljes neve, címe, elérhetősége, adószáma (ha vállalkozó), illetve a megrendelő adatai is. Ha cég a kivitelező, akkor a cégnevet és székhelyet is tüntesd fel. Így később hivatalosan is visszakereshető, ki volt a felelős a munkáért.
Tételes munkalista – ez a szerződés gerince. Nem elég azt írni, hogy „felújítás”. Pontosan sorold fel, mit tartalmaz a munka: pl. csempézés 18 m²-en, 3 ajtó beépítése, elektromos hálózat bővítése 12 új kiállással, mennyezet festése kétszeri rétegben stb. Ez segít abban, hogy ne legyenek félreértések, és a később felmerülő vitás kérdéseknél is hivatkozhatsz rá.
Anyaghasználat: ki mit hoz? Egy gyakori konfliktusforrás, hogy nem világos, melyik anyagot a megrendelő biztosítja, és melyiket a kivitelező. Írd le, hogy például a burkolatot te veszed, de a ragasztót, fugát, élvédőt a kivitelező hozza. Ugyanez igaz a csavarokra, alátétekre, alapozókra, glettre is. Sok apró tétel összegyűlik, és ha nincs megbeszélve előre, a végén valaki mindig rosszul jár.
Határidők – nem csak kezdés, hanem befejezés is. Pontosan határozzátok meg, mikor kezdődik a munka, és mikorra kell elkészülnie. Legyen benne részhatáridő, ha több fázisról van szó (pl. bontás – gépészet – burkolás – festés). A „valamikorra kész lesz” nem működik. Fontos az is, hogy szerepeljen: mi történik, ha csúszás van. Bekerülhet kötbér, de legalább írásban jelezni kell, ha csúszás várható.
Fizetési ütemezés: világosan, logikusan. Ne fizess előre a teljes összeggel – ez se neked, se a kivitelezőnek nem biztonságos. Általánosan elfogadott a szakaszos fizetés: például 20% előleg, 40% a munka közepén, 40% az átadás után. Rögzítsétek, hogy mihez kötött az egyes részösszegek kifizetése – például egy adott munkarész befejezése után, helyszíni szemle alapján. Legyen írásos nyoma minden utalásnak, átvételnek.
Garancia és utómunkák – ezt kevesen kérdezik, de nagyon fontos. Írd le, hogy a kivitelező vállal-e garanciát, és milyen feltételekkel. Ez nem csak arról szól, hogy „ha leesik a csempe, kijön javítani”, hanem hogy mennyi időn belül jelented be, és milyen módon. Legyen benne, hogy milyen hibákra vonatkozik a garancia, mennyi ideig él, és mi nem tartozik bele (pl. használatból eredő kopás, szándékos rongálás).
Kommunikáció: hogyan egyeztettek, hol rögzítitek a változásokat? Jó, ha a szerződés kimondja, hogy minden módosítást írásban kell rögzíteni – akár e-mailben, akár papíron, akár egy közös chatfelületen. Ez azért fontos, mert a felújítás során szinte biztos, hogy lesz változtatás: más színt választasz, áthelyezed a lámpát, elhagyjátok a falsarkot. Ezek nem mindig kerülnek a szerződésbe, de dokumentálva lenniük kell.
Zárás, átadás-átvétel, hiánylista. A szerződés végén legyen leírva, hogyan történik az átadás. Írásban készül egy jegyzőkönyv? Van lehetőség hibajavításra? Mikor számít „késznek” a munka? Ez a pont lezárja a közös munkát, és egyértelművé teszi, mikortól indul a garancia. Ne maradjon el – ez legalább olyan fontos, mint a szerződés aláírása az elején.
Egy jól megírt szerződés nem merevíti a felújítást, hanem stabil alapot ad hozzá. Ha mindenki tudja, mire számíthat, sokkal nyugodtabb lesz a közös munka. És ez nem csak pénzügyi biztonságot, hanem nyugodtabb hétköznapokat is jelent egy amúgy stresszes időszakban.
